R290 hőszivattyú 2027-től – Mit jelent a változás a tervezésben?

Az elmúlt években az R32 hűtőközeggel működő levegő-víz hőszivattyúk széles körben elterjedtek. 2027-től azonban jelentős változás lép életbe a hőszivattyúk hűtőközegeinek szabályozásában, ezért az R290 hőszivattyúk, vagyis propán hűtőközeggel működő berendezések egyre fontosabb szerepet kapnak az új épületek és felújítások tervezésében.

De mit jelent ez egy építtető, építész vagy kivitelező számára? 
Milyen hőszivattyút lehet betervezni 2027-től, mikor választható R290, mire kell figyelni a kültéri egység elhelyezésénél, és alkalmazható-e R290-es hőszivattyú meglévő radiátoros fűtéshez?

Mi az a GWP, és miért fontos a hőszivattyúknál? 

A GWP (Global Warming Potential), vagyis globális felmelegedési potenciál azt mutatja meg, hogy egy adott üvegházhatású gáz milyen mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez a szén-dioxidhoz képest.

A szén-dioxid GWP-értéke 1. Az R32 GWP-je 675, míg az R290, vagyis a propán esetében a szakmai források jellemzően 3 körüli értékkel számolnak. Ez jelentős különbséget jelent a hűtőközegek környezeti hatása szempontjából.

Az R290 természetes hűtőközeg, amelynek nagyon alacsony a GWP-je, ezért jól illeszkedik az Európai Unió hosszabb távú, alacsonyabb üvegházhatású hűtőközegek felé mutató szabályozási irányába.

A technológia már nem csak a jövő lehetősége: R290-es levegő-víz hőszivattyúk ma is elérhetők. Ilyen például a Daikin Altherma 4 H vagy a Midea M-Thermal R290, de természetesen más gyártóknál is elérhető ezen technológia, többek között a Panasonicnál, a Boschnál és a STIEBEL ELTRON-nál is.

Mit jelent a 2027-es változás az R32-es hőszivattyúk számára? 

Az (EU) 2024/573 F-gáz rendelet több lépcsőben szigorítja a fluorozott üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezésekre vonatkozó követelményeket.

2027 Január 1-jétől a levegő-víz hőszivattyúk több fontos kategóriájánál lép életbe olyan GWP-korlátozás, amely az R32-t is érinti.

A legfontosabb érintett kategóriák:

• legfeljebb 12 kW névleges teljesítményű split levegő-víz hőszivattyúk, valamint
• 12 kW-nál nagyobb, de legfeljebb 50 kW-os monoblokk és egyéb önálló hőszivattyúk.

Ezeknél 2027-től főszabály szerint nem hozhatók forgalomba 150-es vagy annál magasabb GWP-értékű F-gázt tartalmazó berendezések.

Mivel az R32 GWP-értéke 675, az érintett készülékkategóriákban az új berendezések esetében alacsonyabb GWP-értékű hűtőközegre van szükség.

Fontos azonban egy gyakori félreértést tisztázni:

nem arról van szó, hogy 2027-től minden R32-es hőszivattyú használata vagy meglévő berendezés üzemeltetése tilos!

A szabályozás elsősorban az új berendezések forgalomba hozatalára vonatkozik.

Az R290 mellett más alacsony GWP-értékű alternatívák is léteznek, például az R454C, illetve bizonyos alkalmazásokban az R744 (CO₂). A megfelelő hűtőközeg kiválasztása ezért mindig az adott berendezés és alkalmazás függvénye.

Miért kerül előtérbe az R290 hőszivattyú? 

Az R290 egyik legfontosabb előnye a nagyon alacsony GWP-érték. Emellett kedvező termodinamikai tulajdonságai miatt jól alkalmazható hőszivattyús rendszerekben.

Az R290-es hőszivattyúk ma már többféle kialakításban elérhetők. A piacon találunk monoblokk és hidrosplit rendszereket, valamint különböző teljesítményű berendezéseket új építéshez és felújításhoz is.

A technológia további érdekessége, hogy megfelelő készülékválasztás mellett magasabb előremenő vízhőmérsékletet igénylő fűtési rendszerekhez is alkalmazható.

Ez különösen fontos lehet olyan felújításoknál, ahol meglévő radiátoros fűtési rendszerhez szeretnénk hőszivattyút illeszteni.

R290 hőszivattyú: miért fontos a kültéri egység elhelyezése? 

Az R290 A3 biztonsági osztályú, fokozottan gyúlékony hűtőközeg. Emiatt a hőszivattyú kiválasztása mellett az elhelyezésre is nagyobb figyelmet kell fordítani.

Ez nem azt jelenti, hogy az R290-es hőszivattyú nem biztonságos. A korszerű berendezéseket a hűtőközeg tulajdonságainak figyelembevételével tervezik és gyártják.

A tervezés során azonban számolni kell azzal, hogy egy esetleges hűtőközeg-szivárgásnál a propán a levegőnél nehezebb, ezért bizonyos körülmények között alacsonyabb pontokon, mélyedésekben, összefolyási pontoknál összegyűlhet.

Ezért az R290 hőszivattyú elhelyezése során több szempontot is figyelembe kell venni:

• a készülék környezetében szükséges biztonsági területet,
• az ablakok és ajtók helyzetét,
• szellőzőnyílásokat és egyéb épületnyílásokat,
• aknákat és mélyedéseket,
• tetőösszefolyók elhelyezését
• lehetséges gyújtóforrásokat,
• a megfelelő légáramlást,
• a zajvédelmi szempontokat,
• valamint a karbantartáshoz szükséges hozzáférést.

Ez már nem kizárólag gépészeti kérdés!

Új épületnél a hőszivattyú kültéri egységének helyét ezért célszerű már az építészeti, a gépészeti és elektromos tervezés során összehangolni.

Midea M-Thermal (R290) hőszivattyú telepítése során tartandó védőtávolságok

Új építésnél és felújításnál is szóba jöhet 

Az R290-es hőszivattyú nem kizárólag új építésű, padlófűtéses épületekhez használható.

A korszerű berendezések között már találhatók olyan készülékek, amelyek magasabb előremenő vízhőmérséklet mellett is képesek működni. Ez különösen érdekes lehet meglévő épületek energetikai korszerűsítésénél.

A meglévő radiátoros rendszer azonban nem tekinthető automatikusan hőszivattyú-kompatibilisnek. A megfelelő megoldás kiválasztása előtt célszerű megvizsgálni:

• az épület hőigényét,
• a meglévő radiátorok teljesítményét,
• a szükséges előremenő hőmérsékletet,
• a hőszivattyú teljesítményét különböző külső hőmérsékleteknél,
• a hidraulikai rendszert,
• valamint az esetleges szigetelési és egyéb energetikai korszerűsítéseket.

Megfelelően kialakított rendszer esetén az R290-es hőszivattyú meglévő radiátoros épület korszerűsítésének is része lehet.

A cél nem egyszerűen az, hogy egy kazánt hőszivattyúra cseréljünk, hanem hogy a teljes fűtési rendszer az új hőtermelőhöz megfelelően illeszkedjen.

Már a tervezésnél érdemes számolni az R290-es hőszivattyúvalt 

Az R290-es hőszivattyúk elterjedése nemcsak a hőtermelő kiválasztását érinti. Az új technológia megjelenése a beruházás előkészítésénél és az épület tervezésénél is olyan szempontokat hoz előtérbe, amelyeket érdemes már a koncepció kialakításakor figyelembe venni.

Egy hőszivattyús rendszer helyigénye, kültéri egységének elhelyezése, a szükséges gépészeti csatlakozások, a zajhatás, a karbantarthatóság és az épület környezetével való összehangolás mind hatással lehet a későbbi kivitelezésre.

Új épületnél ezért célszerű már az építészeti, gépészeti és elektromos tervezés során számolni a hőszivattyú helyével, hogy az egyes szakági szempontok összehangoltan jelenjenek meg, és ne a kivitelezés során kelljen utólag megoldásokat keresni.

Felújításnál pedig a meglévő épület adottságai határozzák meg, hogy milyen teljesítményű és kialakítású hőszivattyús rendszer illeszthető megfelelően az épülethez.

A hőszivattyú ezért nem egyszerűen egy berendezés, amelyet a tervezés végén elhelyezünk az épületben. A megfelelő megoldásnál az épület, a hőleadó rendszer és a hőtermelő együtt alkot egy rendszert.

Legyen szó új építésű családi házról, felújításról, társasházról, üzletről, irodáról, ipari létesítményről vagy egyéb ingatlanról, a megfelelő épületgépészeti koncepció kialakítását érdemes már a projekt korai szakaszában elkezdeni.

A Csilics Design épületgépészeti tervezéssel áll rendelkezésre építtetők, beruházók, építészek és generáltervezők számára, akár önálló épületgépészeti tervezési feladat, akár társtervezői együttműködés keretében.

A célunk nem egyszerűen egy megfelelő teljesítményű hőszivattyú kiválasztása, hanem az épülethez, a műszaki igényekhez és a beruházói elképzelésekhez illeszkedő, átgondolt épületgépészeti rendszer megtervezése.

Ha hőszivattyús rendszert tervez, új épületet épít, vagy meglévő fűtési rendszerét korszerűsítené, keressen minket bizalommal!